A KARATE T�RT�NETE

Bodhidarma

 Bodhidarma, egy indiai kir�ly harmadsz�l�tt fia, aki zen-buddhizmust tan�tott, v�ndorl�sa sor�n 520 k�r�l K�n�ba �rkezett, Honan tartom�nyba. Itt megalap�totta a Shaolin szent�lyt. Tan�t�sa szerint a test �s a l�lek elv�laszthatatlan egym�st�l. A testi-lelki er�k n�vel�se v�gett az indiai i-chin szutra anyag�t oktatta a szerzeteseknek, mely az �llatok, rovarok �s a term�szeti er�k tanulm�nyoz�sa, az �l�vil�gban megfigyelt t�mad� �s v�d�mozdulatok elvonatkoztat�sa �tj�n keletkezett. L�tv�n, hogy a szerzetesek a kimer�t� medit�ci�kt�l fizikailag legyeng�ltek, nagy hangs�lyt fektetett a test edz�s�re. „�p testben �p l�lek”. A gyakorlatok �nv�delmi elemeket is tartalmaztak, melynek nagy haszn�t vett�k mag�nyos zar�ndok�tjaik sor�n, amikor is ki voltak t�ve az �ton�ll�k t�mad�sainak.

Okinawa

A karate sz�l�f�ldje Okinawa. Okinawa K�na �s Jap�n k�z�tt helyezkedik el, �s a Rj�kj�-szigetcsoport legnagyobb szigete. Kult�r�j�t k�nai �s jap�n hat�sok alak�tott�k. A pusztakezes k�zdelem alapj�ul a k�nai saolin ir�nyzat szolg�lt. Az Okinawa-te (okinawai k�z), ahogy abban az id�ben nevezt�k, fokozatosan fejl�d�tt ki a szigeten. Kialakul�s�t nagyban befoly�solta, hogy az 1300-as �vek k�zep�n a kir�ly rendeletben tiltotta meg polg�ri szem�lyek sz�m�ra a fegyvervisel�st. Az 1600-as �vek elej�n a szigetet jap�n katonas�g sz�llta meg, �s a fegyvervisel�st ezut�n minden okinawai sz�m�ra megtiltott�k. Az ellen�ll�shoz a jap�nokkal szemben k�znapi eszk�z�ket kezdtek alkalmazni, �s �gy alakult ki a saj�tos okinawai fegyverhaszn�lat, amely a pusztakezes k�zdelem m�v�szet�nek r�sze lett.                               Okinaw�n a karat�nak 3 ir�nyzata volt: a shuri, a naha �s a tomari. Ezek az ir�nyzatok egy-egy helys�g, illetve v�ros nev�b�l alakultak ki.

 Funakoshi Gichin

A modern karate-do atyja
(1868-1957)

     Gichin Funakoshi 1868-ban sz�letett az okinawai kir�lyi f�v�rosban.

�ltal�nos iskolai tanulm�nyai alatt ismerkedett meg �s ker�lt j� bar�ts�gba Y. Azato fi�val. Azato mester Okinawa k�t legmagasabb shikozu csal�dja k�z�l az egyikbe tartozott. Nem csak p�ratlan karate mester volt, hanem a lovagl�sban, a kendoban �s az �j�szatban is j�ratos volt. Az ifj� Funakoshi t�le kapta az els� karate leck�ket. Abban az id�ben a korm�ny tiltotta a karate gyakorl�s�t, ez�rt ezek az edz�sek titkosak voltak �s az oktat�k szigor�an megtiltott�k a tan�tv�nyoknak, hogy b�rkinek is besz�ljenek r�la.

    Funakoshi �lland�an edzette test�t. �r�kat t�lt�tt el a makiwara el�tt, gyalog j�rt munkahely�re �s az edz�sekre, �gy napi 20-22 km-t tett meg. S�lyz�zott, n�ha �nt�ttvas szand�lban edzett. B�r szigeten �lt, �szni sohasem tanult meg.
Id�k�zben megn�s�lt �s n�gy gyermeke sz�letett. Feles�ge est�nk�nt egy�tt gyakorolt vele �s hamarosan ugyanolyan kiv�l�an �rtett a karat�hoz, mint a f�rje. T�voll�t�ben sokszor � vezette az edz�seket.
 

Funakoshi mester, b�r val�sz�n�leg b�rkit legy�z�tt volna, m�gis a konfliktusok b�k�s megold�s�nak h�ve volt. Mint ilyet gyakran k�rt�k fel vit�s esetekben d�nt�b�r�nak. Ha fizikai t�mad�s �rte, �ltal�ban m�r nyugodt viselked�s�vel legy�zte, leszerelte t�mad�it.

    1890 k�r�l Okinaw�n a karate gyakorl�sa mindink�bb ny�ltt� v�lt: bemutat�kat tartottak, felkeltve a katonai �s polg�ri-oktat�si adminisztr�ci� �rdekl�d�s�t. Ennek folyom�nyak�nt a karate beker�lt a fizikai k�pz�s hivatalos tanrendj�be.
    1912-ben m�r a Cs�sz�ri Flott�t�l is tenger�szeket ir�ny�tottak Okinaw�ra, hogy karat�t tanuljanak.
    Funakoshit 1917-ben megh�vt�k, hogy tartson okinawai karate bemutat�t Kyot�ban a Butokuden-ben, a nagy harcm�v�szeti csarnokban. 1921-ben a Mester feladta tan�ri �ll�s�t, �s teljes eg�sz�ben a karate fejleszt�s�nek szentelte �let�t.

    1924 k�r�l bevezetett egy rangsorol�si rendszert a karat�ban, amelyben a dan fokozat�ak fekete �vet viseltek. �rdekes, hogy tan�tv�nyai mind el�l k�t�tt�k meg �vcsom�jukat, m�g � a k�nai hagyom�nyt k�vetve oldalt. Egy, a Jud�n�l k�nnyebb edz�ruh�t honos�tott meg.

    A 20-as, 30-as �vekben kapcsolatba ker�lt C. Miyagi-val, aki a Goju Ryu �s K. Mabuni-val, aki a Shito Ryu st�lusok megteremt�i voltak. K�lcs�n�s nagyrabecs�l�s alakult ki k�z�tt�k. H. Otsuka Funakoshi egyik legr�gebbi tan�tv�nya volt, az � nev�hez f�z�dik a Wado Ryu st�lus kidolgoz�sa, �s tan�tv�nya volt M. Oyama a Kyokushinkai atyja is.

    Purit�n, eg�szs�ges �letm�dot folytatott, nem doh�nyzott, ritk�n fogyasztott alkoholt, v�kony matracon aludt, v�kony takar�val takar�zott, naponta f�rd�tt. Ha beteg volt, m�g t�bbet edzett, �gy tartotta, hogy a karate, a fizikai megterhel�s a legjobb gy�gym�d.

    Gichin Funakoshi, a modern Karate-Do egyik legnagyobb alakja, megteremt�je, rendszerez�je, f� sz�sz�l�ja 1957. �prilis 26-�n hunyt el. �let�vel a Shotokan Karate er�nyeit testes�tette meg: jellem, tisztelet, szorgalom, �nuralom, akarater�.

Wado-ryu

Jelent�se:

Wado: 1. A b�ke �tja, harm�nia �tja, 2. jap�n �t

Wa: harm�nia, nyugalom, b�ke   - Showa     kor

 Do:  �t

        Ryu:  iskola, ir�nyzat

        Kai:  sz�vets�g

  
A wado ir�nyzat, a "B�ke �tja" kilenc alapkat�ra �p�l, �s sok jujutsu dob�selemet �s ler�nt�st tartalmaz. A Shotokan ir�nyzatn�l mozg�konyabb, mivel t�bb elhajl�ssal, testcsavarod�ssal, ell�p�ssel t�rt�n� v�d�s tal�lhat� benne. A legnagyobb szerepet a helyes t�vols�gtart�snak �s a j� id�z�t�snek tulajdon�totta az alap�t�. Az �t�sekn�l a v�dekez�s �s t�mad�s sokszor azonos, folyamatos mozg�s, ami a k�zdelmi hat�konys�got n�veli. Otsuka mester szerint a Wado-Ryu els�dlegesen szellemi fegyelem. Sz�m�ra a "ten-chi-jin, ri-do"-t (menny-f�ld-ember, legf�bb �t) harmonikus egys�gk�nt kell tisztelni �s keresni a szigor� magatart�s �s a f�radhatatlan odaad�s �ltal.

A Wado-ryu Otsuka Hironori �ltal alap�tott modern karate iskola. �tv�zi az Akiyama �ltal t�bb ember�lt�vel ezel�tt l�trehozott Shinto Yoshin Ryu Ju-jitsu Kempo-t �s az okinawai karat�t. Ez egy saj�tos �letforma, amely a mindennapos gyakorl�ssal j�l szolg�lja a fizikai �s szellemi cselekv�k�pess�g t�k�letes kialakul�s�t �s egyben lehets�ges �t az eg�szs�g tudatos meg�rz�s�hez. Ezt a st�lust h�rom f� jellemz�j�vel egy�tt szokt�k emlegetni:

- go no sen - h�r�t�s ut�ni ellenakci�
- sen no sen - az ellenf�l megel�z�se
- taisabaki - kit�r�ssel egybek�t�tt egy�tem� ellent�mad�s

OTSUKA HIRONORI

1892-1982

"A k�l�nbs�g a lehetetlen �s a lehets�ges k�z�tt az egy�n akarata"(H.Otsuka)

Prof. Hironori Otsuka hal�la el�tt a Jujitsu nagymestere, a Wado-kai �s a Wado-ryu karate st�lusok megalap�t�ja, az �ssz-Jap�n Karate Sz�vets�g aleln�ke �s a Jap�n Klasszikus Harcmuv�szeti T�rsulat igazgat�ja is volt. Az �, majd 80 �ves tev�kenys�ge a legjobb p�lda arra, hogy a harcm�v�szet gyakorl�s�val hossz� �s eg�szs�ges �let�nk lehet.

1892 J�nius 1.-j�n sz�letett egy n�gygyerekes csal�d m�sodik gyermekek�nt.

�desapja Tokujiro Otsuka egy klinik�t �zemeltett, ott ahol �ltek, Shimodate telep�l�sen, az Ibaraki prefect�ra ter�let�n. �desanyj�nak nagyb�tyja Chojiro Ebashi egy szamur�j harcos volt, aki mes�lt a fiatal Otsuk�nak az �rdekes kalandjair�l. Tal�n ezek a mes�k is inspir�lhatt�k Otsuka senseit, a harcm�v�szet gyakorl�s�ra, ami eg�sz �let�n �t meghat�roz� volt. El�g fiatalon kezdte el a harcmuv�szetet tanulni, el�sz�r �desapja �s Ebasi nevu nagyb�tyja (a Tsuchiura kl�n foinstruktor�nak ir�ny�t�sa  alatt.

1897 �rpilis 1-j�n, amikor 6 �ves volt be�ratkozott Yokiyoshi Nakayama Tatsusaburo (1870-1933) iskol�j�ba. � a Shindo Yoshin Ryu-nak a mestere volt , a Ju Jutsu iskol�j�nak, �s kendo oktat� is volt.

Otsuka sensei t�bb Ju-Jutsu iskol�ban gyakorolt, Atemi-st�lus� kempot kezdett el tanulni, folytatta a Shinto-yoshin-ryu tanulm�nyait; mialatt a Waseda Tokyo-i egyetemen �zleti adminisztr�ci�t tanult. Tanult Yoshin Koryu-t Kanaya Motoo senseitol (kb. 1919-21) �s tal�lkozott 1917-ben Ueshiba Morihei mesterrel, az Aikido megalap�t�j�val �s a vele k�t�tt bar�ts�ga nagy hat�ssal volt r� a k�s�bbiekben. 1913-ban meghalt az apja, ez�rt elkezdett dolgozni a Shimodate bankban. Ezekut�n nem tudta befejezni az utols� �vet az egyetemen �s lediplom�zni sem tudott.

1921. j�nius 1-j�n Otsuka sensei nem csak a 29-ik sz�let�snapj�t �nnepelhette, ugyanis ekkorra �rte el a Menkyo Kaiden fokozatot a jujitsu-b�l �s a Shindo Yoshin Ryu mestere lett. (Menkyo Kaiden, annyit jelent, hogy a tulajdonosa mindent tud a st�lusr�l, minden technik�t ismer, az alap�t� mesterrel egyenrang� tud�sra tett szert, ez a legmagasabb fokozat, amit el�rhet valaki.)

1922-ben tal�lt r� a karat�ra. Olvasott egy cikket az �js�gban, amiben arr�l �rtak, hogy a korona herceg Hirohito Okinawai l�togat�sakor egy t�ncos bemutat�val, �s egy karate demonstr�ci�val fogadt�k. A karate ebben az id�ben egy kev�sb� ismert Okinawai harcmuv�szet volt. Az �js�g arr�l is �rt, hogy a koronaherceg, megh�vta a bemutat�t tart� mestert, Gichin Funakoshit, hogy utazzon vele Tokyoba �s mutassa be ezt a harcm�v�szetet a Jap�n cs�sz�r el�tt. Otsuka senseinek nagyon tetszett, amit Funakoshi mester karat�j�b�l l�tott, ez�rt be is mutatkozott a karate mesternek. Ez volt a kezdete k�t huszadik sz�zadi a harcmuv�szetben nagyon fontos �s meghat�roz� ember tart�s �s benns�s�ges bar�ts�g�nak.

Otsuka sensei minden este lej�rt a Meishojuko Dojo-ba, �s hamarosan megtal�lta a m�dj�t annak, hogyan adhatja hozz� az Atemi-technik�kat a karat�hoz. 1924-ben Otsuka mester elismer�st kapott Funakoshi-t�l. Ezut�n alap�tott�k meg a "To-te club"-ot a Keio egyetemen. Ez volt az els� egyetemi karate klub jap�nban. A karate egyre jobban elterjedt Jap�nban, �s ennek k�vetkezt�ben a Jujitsu n�pszer�s�g�t vesztette. Egy fel�l a karate m�sfelel�l a Kano sensei �ltal kifejlesztett Judo vette �t a hely�t. Otsuka mester minden energi�j�t a karat�ra ford�totta. Az el�gedettlens�g�t az �ltala tanult kat�k egyes mozg�sainak �rtelmez�s�vel kapcsolatban vezette ahhoz, hogy tanuljon az Okinawai karate mestert�l Mabuni Kenwa-t�l (1889-1952), a Shito - Ryu karate st�lus megalap�t�j�t�l, aki Tokyoban tart�zkodott 1928-1929-ig.

Otsuka mester ezut�n nyitotta meg a saj�t karate klubjait k�l�nb�z� Jap�n egyetemeken, f�iskol�kon, mint p�ld�ul a Tokyo-i egyetemen (1929), a Tokyo-i fogorvosi f�iskol�n. 1925-ben, �desanyja hal�la ut�n abbahagyta a munk�j�t a Shimodate-i Kawasaki Bankban.

Az egyik fontos dolog, amiben a k�t nagymester nem �rtett teljesen egyet, hogy Funakoshi sensei szerint a Kat�k gyakoroltat�sa a legfontosabb az oktat�s folyamat�ban, m�g Otsuka mester a jujitsu k�zelharc p�ros gyakorlatain n�tt fel. L�trehozta a Yakasoku kumit�t a karat�ban, a fi�val.

Otsuka sensei ismerets�get k�t�tt Motobu Choki-val. Motobu v�ndorolt a piros l�mp�s negyedekben, hogy harcolhasson, annak �rd�k�ben, hogy tesztelhesse a technik�it.

Otsuka mester elkezdett ismerkedni a Jiu-kumite-vel, versenyz�si c�lokkal, �s ezzel lefektette a mai ny�lt st�lus� karate kumite viadalok alapjait.

A Wado Sz�let�se!

1934-ben a 43 �ves Otsuka sensei megalap�totta a saj�t iskol�j�t a "Dai Nippon Karate Shinko Club"-ot. Ez lett a k�zpontja az �ltala kifejlesztett karate rendszerek oktat�s�nak. Wado-Ryu Karate-Jutsu �s Wado-Ryu-Jujutsu kenpo, melyek a tradicion�lis jap�n jujitsu �s az okinawai karate kever�kei voltak. Amikor a Budo-kai k�rte, hogy nevezze meg a st�lus�t, akkor a Wado-kai nevet adta neki k�sobb Wado-ryu lett. A Dai Nippon Karate Shinko Club, igazgat�ja Eriguchi Eiichi adta a Wado-ryu nevett a karate st�lusnak, amit tan�tottak.

1938-ban Otsuka sensei Toshio Katoval jelent meg Genwa Nakasone k�nyv�ben ‘Karatedo Tai-kan’. Ebben Otsuka mester 7 Tantodori technik�t mutat be (k�s elleni �nv�delem) Kato Toshio seg�ts�g�vel.

A m�sodik vil�gh�bor� alatt �s ut�n Otsuka sensei folytatta a Wado oktat�s�t. Hab�r a megsz�ll� er�k megtiltott�k a harcmuv�szet oktat�s�t, Otsuka mester folytatta a karate terjeszt�s�t, mint sok m�s iskola (P�ld�ul a Shotokan is). �gy folytatta az oktat�st, hogy "Box" leck�ket aj�nlott. Otsuka mester Junzukit �s egyenes �t�seket mutatott be.

Az �lete sor�n Otsuka sensei t�bb kit�ntet�st �s c�met kapott meg. 1938-ban a Dai Nippon Butoku Kai kit�ntette �t a Renshi-Go ranggal 1942-ben Kyoshi Go rangot is megkapta. Az Uralkod� Sz�let�snapj�n, 1966. �prilis 29-�n Otsuka sensei megkapta a Kun-Go-To kit�ntet�st (�t�dik �rdem�rmet, A felkel� nap szalagrendet) �s az uralkod� a mell�re t�zte a Soko-Kyokujitsu-Sho Med�lt, a karate-do terjeszt�s��rt tett munk�j��rt.1972 Okt�ber 9-�n A nemzetk�zi harcm�v�szeti sz�vets�g, Kokusai Budo In, amit Higashikuni vezetett, Otsuka mestert az els� Kiv�l� Harc M�v�sz min�s�t�st a 10 Dant a Karate-do -ban. Ez ugyanaz a st�tusz, amit Mifune Kyuzo Judoban �s Nakayama Hakuko Kendoban �rt el.

1978-ban m�r k�zel 300 dojo volt Jap�nban, ezek k�z�l 70 egyetemi klub �s 230 munkahelyi, korm�nyzati, �s priv�t dojo. "Tengerent�l" 80 dojot hoztak ekkorra l�tre, az USA, Canada, Braz�lia, Ausztr�lia �s sok m�s orsz�g ter�let�n vil�gszerte. Ezek a sz�mok az�ta nagy m�rt�kben emelkedtek. Ekkor szerzett Jiro Otsuka Aikidoban Shodant. (1�dan)

1981-ben, hal�la el�tti �vben Hironori Otsuka sensei lemondott a nagymesteri c�m�rol �s a fi�t nevezte meg m�sodik nagymesternek, Jiro Otsuk�t. Jiro k�s�bb megv�ltoztatta a nev�t Hironori Otsuka II.-re.

1982. janu�rj�ban 89 �ves kor�ban Hironori Otsuka, a Wado alap�t� nagymestere elh�nyt. A Wado az � gazdag hagyat�ka a vil�gnak, melyben rem�lte a b�ke meg�rt�st megtal�l�s�t.

Wado- A b�k�hez �s a harm�ni�hoz vezet� �t (Wa- b�ke do- �t).

'A harcmuv�szetekhez vezeto �t nem egy k�z�ns�ges dolog. Az �t, hogy el�rd a b�k�t �s v�gyd a harm�ni�t.' (H.Otsuka)

Wado-Ryu / Jap�n /

1922-ben Funakoshi Toki�ban tartott bemutat�t, amikor egy 30 �ves f�rfi, Hironori Otsuka szeg�d�tt tan�tv�ny�ul. Otsuka nem volt kezd� a harci m�v�szetekben. Tizenh�rom �ves kor�t�l a Shinto Yoshin jujutsu iskola tan�tv�nya volt, �s 29 �vesen mestere a menkyo kaydent (minden ismeret elsaj�t�t�s�t tan�s�t� irat) adom�nyozta neki. Az ir�nyzat f�k�nt az �t�seket hangs�lyozta, �gy amikor Funakoshinak bemutatta technik�it, Funakoshi alig akarta elhinni, hogy kor�bban nem tanult karat�t. Otsuka szorgalmas tan�tv�ny lett, de a szabad k�zdelemnek nagyobb szerepet tulajdon�tott mester�n�l. l929-ben �n�ll� iskol�t szervezett, 1934-ben pedig �j �gazatot a Wado-kait, a k�sobbi Wado-ryut alap�totta meg. Hironori Otsuk�t, aki a Jap�n Karate-sz�vets�g aleln�ke lett, 1966. �prilis 21-�n a karate el�mozd�t�s��rt cs�sz�ri kit�ntet�sben r�szes�tett�k.

K�pt�r

Funakoshi �s Otsuka